Ali baba és a rablók

Robi idén szinjátszókörbe is beiratkozott. A rendező, Tony, Angliából jött, Londonban dolgozott rendes kőszinházakban, de a felesége Luxemburgban kapott munkái, igy utána jött. A mi szerencsénkre, mert remek előadást rittyentett a gyerekekkel. A darab kedves és humoros, aktualizálva és helyi utalásokkal megtöltve, tökéletes telitalálat. A jelmezek is tökéletesek, szépen felöltöztett mindenkit. Sőt, az első jelmezes főpróba után mikor megláttam Robit, alig akartam hinni a szememnek, ki volt festve! Teljes sminket kaptak a főpróbától kezdve, a színészeket fiatal lányokból álló sminkes csapat vette körbe. És természetesen profi világítás és zenei összekötés is volt. Maga a díszlet egyszerű volt, hogy a helyszínek között könnyen tudjanak mozogni.

Szóval tökélesen profi előadásban volt részünk. Ime az előadás plakátja:

Robi egyébként a hét rabló egyikét játszotta. A csapatban 1-3 osztályosok vannak, a főbb szerepeket a nagyobbak kapták. Tony az utolsó előadás előtt minden gyereknek személyre szóló kis biztató és köszönő levelet adott egy kis csoki kíséretében. A társulat az előadás végén egy nagy csomag diszcsomagolású sörrel köszönte meg Tonynak a rendezést. A nézők számára is világos volt, hogy a gyerekek nagyon szereti Tonyt és remekül dolgoznak együtt.

Bence is elégedett volt a darabbal. Indulás előtt csak azért izgult, hogy hogyan bír majd ki két órát evés nélkül!

Felhívtuk Svédországot

Az újságban olvastuk, hogy Svédország kedves turista kampányt indított. Az a kampány neve, hogy "Hívd fel Svédországot". Egy központi számot tárcsázva egy véletlenszerű svédhez kapcsolnak. Ez nagyon tetszett mindenkinek a családban és szombat délelőtt már tárcsáztunk is. Kicsöngött, de nem voltak otthon a svédek, biztos átmentek egy másik országba:-). Ma délelőtt már nagyobb szerencsével jártunk. Egy fiatal srác volt a másik oldalon, Bencével pont egy idős, Svédország középső részén lakik. Pár perc múlva kiderült, hogy ő nem született svéd, szülei norvégok illetve dánok. Mondta is, hogy mindenképpen menjünk el Norvégiába, mert gyönyönyű.