Ahol kötelező fütyülni a tanórán

Egy átlagos tanórán, ha valamelyik gyerek fütyölni kezd, akkor annak nagy botrány, bűntetés a következménye. Van azonban egy hely a világon, egy sziget, ahol érettségi tárgy a fütyölés. La Gomera szigetén, ami a Kanári-szigetekhez tartozik, az őshonos nyelvet sylbo-nak hivják. A sylbo nyelven a kommunikáció kizárólag fütyölés útján történik. Nem könnyű nyelv, kb. 10 évbe telik az iskolásoknak, mig tökéletesen el tudják sajátítani. Ezen a filmen betekintést nyerhetünk egy tanórába.

Ahhoz, hogy jól tudjunk sylbot fütyülni, kell tudnunk spanyolul, mert a fütyölés a spanyol nyelv hangzásvilágára, ritmusára és hangsúlyaira épül. A nyelv kihaló félben van, ezért a spanyol kormány támogatja a tanítását a szigeten.

Egy őslakos, aki a mai napig aktívan használja a nyelvet, elmeséli a filmben, hogy mik az előnyei, ha az ember tud sylboul. Először is nem kell mobil és a lefedettség miatt sem kell aggódni. A sylbo, akár 7 km-re is hallatszik és mivel La Gomera erősen sziklás hely, ez elég jó távolságnak számít. Percdijak sincsenek és roaming költséggel sem kell számolni.

Galette des Rois - újra

A galette des Rois egy francia édesség, amit Vizkeresztkor fogyasztanak szerte Franciaországban és a francophone országokban. Nagyon egyszerű édesség, leveles tészta, aminek a tölteléke vagy marcipán vagy alma. Különlegessége, hogy elrejtenek benne egy pici kis meglepetést. Ez a meglepetés eredetelig csak egy babszem volt és a Jézust jelképezte. Az idők során azonban a bab helyett kerámia Jézus került a sütibe, majd mindenféle más, apróbb meglepetés.  Mára erősen kommercializálódott ez a süti és a szokás is. Legtöbbször az aktuális Disney film főszereplőjét rejtik el a benne. Itt Luxemburgban, az Oberweisban pedig Luxemburg jelképeit ábrázoló puzzle darabokat raktak bele. Minden évben más a sláger és természetesen külön is meg lehet vásárolni a meglepetéseket, szép díszdobozban. És a süti szezonja is kitolódott, régebben csak a január 6-i héten árulták, ma már december közepétől, január végéig kapható. Bár keresztény ünnepkörhöz kapsolódik, mára a vallási jelleg megkopott és mindenki veszi felekezetre való tekintet nélkül.

A család legkisebbjének az asztal alá kell bújnia és onnan kikiabálni, hogy az éppen felvágott szelet kinek jusson. Igy biztosítjuk, hogy igazságosan kerüljön a süti elosztásra. Aki pedig olyan szerencsés, hogy az ő sütijében van az ajándék, az lesz a "király" arra a napra és még egy szép papirkoronát is a fejére rakhat (sütihez adják). Franciorzságban mindenhol igy ünneplik a Vizkeresztet, de van egyetlen hely az országban, ahová  mindig olyan süti kerül, amiben nincs ajándék. Ez pedig nem más mint a francia elnöki palota. Az ugyanis semmiképpen nem megengedett, hogy a francia elnök legyen a "király", akár csak egy napra is.

Karácsonyfa újrahasznositás

Itt Luxemburrgban a kidobott karácsonyfákat is újrahasznositják. Összegyűjtik őket és félrerakják farsangra, amikor pedig elégetik őket és ezzel együtt a telet is. Bár eddig nem igazán volt tél, viszont rengeteget esett az eső.

Akik viszont nem bírják ki farsangig, azoknak most hétvégén volt karácsonyfa eldobó verseny, azaz németül Christbaum-Weitwurf. Idén új csúcsot állított be egy versenyző, kilenc méterre dobta a fát.

Újévi koncert

Minden évben meg szoktuk nézni az újévi koncert közvetítését Bécsből. A lencse és a koncert január elsejének fix napjai. Már tavaly elhatároztam, hogy élőben kellene megnéznünk a koncertet. Gondoltam, hogy mi sem egyszerűbb, csak időben kell jegyet venni. De nem igy van. A jegyeket sorsolják, mert hihetetlen nagy rájuk a kereslet, kb. 2000 jegyre (három előadása van a koncertnek, egy 31-én délben és este és egy pedig 1-jén) kb. 200 ezren szoktak jelentkezni.  A legolcsóbb jegy 20 euró, a legdrágább pedig 600.  Idén újra versenyben vagyok a jegyekért! Február végén húzzák ki a nyerteseket.

Itt Luxemburgban is rendeztek újévi koncertet. Két változata volt, most csütörtökön felnőtteknek adtak koncertet. A műsor nagy része Strauss művek, de más népszerű darabot is repertoárra vettek. Szombaton pedig a családoknak volt egy előadás, ami részben a csütörtöki programra épített, annak light változata volt. Árban pedig a tizede. A koncertet németül vezette egy tévés személyiség, akit mi persze nem isermtünk. De jól tette a dolgát, megmozgatta a közönséget, egyszer orosz táncot jártunk, egyszer lasszóztunk. A zenekar bizonyos hangszereit is bemutatta. Én például nem tudtam, hogy a hárfán is vannak pedálok. A karmester a zenekar élén egy spanyol művész, az idei évada az első itt Luxemburgban. Amikor a műsorvezető hozzáfordult egy kérdéssel, akkor derült ki, hogy nem beszél németül. Angolul mesélte el, hogy Spanyolországban az a szokás, hogy 12 szőlőszemek esznek meg éjfélkor, minden ütéskor egyet. Na, ezt meg is csinálták ott rögtön a színpadon egy helyes kislány segítségével, aki a végén megkapta a maradék szőlőt, a tányérról együtt!!

Robi nem volt túl lelkes, mert zavarta a műsorvezető ugrabugrálása, de a zenéket szerette. Jövőre reméljük, hogy Bécsben hallgatjuk majd Strausst.