Reggel nyolckor nyit az Ósan, olyankor a legjobb vásárolni, minden gyönyörűen feltöltve és még alig van vásárló. Persze, pénztár sincs sok nyitva, de folyamatosan nyitják őket. Éppen egy célcsoport mögött álltam (Gy.-től tanultam, hogy mindig férfi mögé kell állni a sorban, mert sokkal gyorsabban haladnak át a pénztáron. És tényleg), amikor egy fiatal lányka nyitott új kasszát. Nahát, már itt is gyerekmunkával dolgoztatnak, gondoltam. A hölgy egy pattintással elhelyezte a készpénzt, aztán jöttek a zászlók. Itt az Ósanban, már írtam róla, hogy zászlókkal jelzik, hogy hány nyelven beszélnek (min. 2 mindig van kint, de inkább több). Na, elkezdte rakni a zászlókat és lényegében felrakta a készletet, 5 darab lifegett a rúdon. Gratuláltam is neki rögtön, a hölgy nagyon kedvesen hárított, hogy ő luxemburgi és addig míg a vásárlók nem kezdték el mondogatni, hogy milyen sok nyelven beszél, nem is gondolta, hogy ez ilyen érték. Tovább faggattam és kiderült, hogy egyetemista, tehát csak hétvégén dolgozik.